HUN777
Aktuális programok
Jelentkezés
Elérhetőség
Nordic Walking
Túrák
Botok
Egyesületi fórum
Beszámolók
Időjárás
Feliratkozok Leiratkozok
   Ön a(z) . látogatója honlapunknak

Főoldal
 
Élménybeszámolók


A "Vörös Föld" igaz története
 
NW_Iharkut_2011
Akkor most melyik is a helyes technika?
NW_Iharkut_2011
Ha nem is száz, de pár halomsír itt is akad!
NW_Iharkut_2011
Emlékezzünk...
NW_Iharkut_2011
...és okuljunk.
Ilyen (is) volt...Nordic Walking nyílt nap
NW_nyilt nap_2011NW_nyilt nap_2011
Azok a téli szép emlékek:-)
Évbúcsúztató sportemberekhez méltóan
Első nap:
Nekivágott apraja-nagyja... ...és a "kemény-mag" is:-)
Nekivágott apraja-nagyja...
...és a "kemény-mag" is:-)
 20101231_0102_NW_t__r__k_022.JPG
Mindenki igyekezett tartani a lépést...
 
 20101231_0102_NW_t__r__k_023.JPG
...de a "paripa-csapatot" nem tudtuk utol érni.
 20101231_0102_NW_t__r__k_036.JPG
Valahogy így csinálják, nemde?
 20101231_0102_NW_t__r__k_037.JPG
Munka után édes a pihenés és a forralt bor:-)
 
20101231_0102_NW túrák 045_1.JPG
Reméljük majdnem...
 
20101231_0102_NW_t__r__k_046.JPG
 ...mindenki megvan.
 Második nap:
 
 A profik másnap is nekivágtak...  Ezt (is) láttuk...
Az edzettek másnap is nekivágtak! Ezt (is) láttuk...
...meg egy vaddisznót ami/aki a Pénz-lik baralangot őrizte... ...így jobbanak láttuk eliszkolni.
 ...meg egy vaddisznót ami/aki a Pénz-lik barlangot őrizte...  ...így aztán,  jobbnak láttuk eliszkolni:-)
 
 Harmadik nap:
Egy jól összeszokott csapat:-) Helyes légzés-technika rejtelmei
Egy jól összeszokott csapat! És a helyes légzéstechnika rejtelmei:-)
7000 nm luxus ...ezt a luxust!
 7000 nm panoráma... ...ezt a luxust!
Köd előttem, köd utánam ...köd utánam!
Köd előttem... ...köd utánam!
Legyen szerencsénk máskor is:-) Legyen szerencsénk máskor is thumbsup.gif
 

HUN voltunk...
...és te HUN maradtál?
20100811_14_Erd__ly_158.JPG
Szöveg: Zsolty
 Megjegyzések és fotók: DÉva
Első nap:
Élménybeszámolómat ezzel a nappal kezdem, mert valahol el kell kezdeni és ez volt az a nap mikor mindenki összegyűlt és nagy beszélgetések közepett vártuk az ebéd elkészülését, amivel azonban sokan nem foglalkoztak, csak úgy hébe-hóba valaki megforgatta a füstölgő tűzön sercegő flekken darabokat, de a gulyásra vagy akármi is volt arra több figyelem összpontosult, ami a minőségen is majd megnyilvánult. Majd elfelejtettem a reggeli-délelőtti bevezetőt a nordic walking rejtelmeibe. Volt, aki nem tudott jönni vagy maradni, így nem mindenki tudott részesülni az ebéd előtti nordic walking oktatásban, de a java az jelen volt. Így, kiválasztottuk a megfelelő nordic botot, és kiokulódtunk a hétfői Fertő-tetői túrára.
Megjegyzés: az „akármi is volt” étek, vörösboros pörkölt volt, usque 2-2,5 liter vörösborral meglocsolva :-).
 
Finomságok készülnek A séfek és a kukták...a borfelelős fotózott.
Finomságok készülnek…
 A séfek és a kukták …a borfelelős fotózott.
Második nap:
Jól indult ez a mai nap. Egy felfrissítő mosakodás után a patakba, egy szendviccsel meg vizesüveggel a hátamon (ami hátizsákba volt persze) elindultam a találkozási ponthoz, az Évi&Rezsőlak-hoz, ahonnan kb. 8,45 kor elindultunk meghódítani a Fertő-tetőt. Ez könnyű pálya volt, hisz egyáltalán nem volt meredek, meg hát csoki volt nálam, ami nagy löketet biztosított. Jó volt, hiszen belejöttünk a nordicozásba, persze mindenki a maga módján, így a már nagy tapasztalattal rendelkező túravezető Évi, ki-ki javítgatta mozdulatainkat, ami könnyűnek bizonyult a noszogatás mellett, persze ez rám és Rezsőre nem vonatkozik, mert minden 500 méter után bevártuk a csapat lemaradt tagjait, a tájat csodálva. Persze nekik ez a luxus nem adatott meg, mert, ahogy beértek folytattuk utunkat, míg a forráshoz nem értünk. Itt megpihentünk, elfogyasztottuk az elfogyasztanivalót, és a borvizet is megkóstoltuk. Visszafele jövet egy kráterbe csodálkozott mindenki, Rezső meg komoly magyarázatot adott a keletkezésére. Lefele már könnyebb volt az út (hát kifele sem volt nehéz), mert nem maradt le annyira a nép. Én véleményeimet mondtam el a nordicozásról, hogy ez tulajdonképpen „négykerék meghajtás”, jobban halad az ember fölfelé, nem fárasztó annyira és egy kicsivel többet fogyaszt, vagyis emberi nyelven többet éget. Nagyon jó érzés volt, jól esett (nem az eső, hanem a túra), már alig vártam a szerdai Madarasi-csúcs meghódítását.
Megjegyzés: Fertő-tető, mint könnyű pálya: 784 m szintkülönbség kb. 10 kilométeren, de tényleg jó nordicos a Zsolty (meg persze szemtelenül fiatal:-)).
 
Köd előttem...köd utánam... Mai penzum felét már teljesítettük
Köd előttem, köd utánam… Mai penzum felét már teljesítettük
 Harmadik nap:
Ez a hét nem csak a túrákról szólt. Ezen a napon ellátogattunk Csíksomlyóra, a pünkösdi búcsú helyére, ami igazán nagy látvány olyan valaki számára, aki még nem volt ott. Hosszas nézelődés után, mert volt ám amit, visszaindultunk Csíkba, megnézni a Mikó-várat, Csíkszereda egyik nagy látványossága. Bent, felfedezhettük, különböző mesterségek régen használt eszközeit, és, hogy hogyan is működött az egész akkoriban. Egy-két holmi ismerősnek tűnt, hisz falun a nagyszülők használtak ilyesmi felszerelést. Mivel a nagy látványosságok átmelegítettek, úgy döntöttünk strandolunk egyet Zsögöd-fürdőn. Hát, le is lehetett hűsülni, mert a borvíz abszolút hideg volt, a felhők is csak jöttek-mentek. De, jól esett a borvízfürdő, ami az étvágyat is meghozta, így visszakocsikáztunk Ivóba, ahol megvacsoráztunk, vagy ebédeltünk, azt nem tudni, mert egybeesett az egész, utána meg pihenni tértünk, hisz várt ránk a Hargita másnap.
Megjegyzés: Úgy rémlik, hogy a csíksomlyói kálvária megmászásakor némi sirámok elhangzottak arra vonatkozóan, hogy miért nincsenek itt a nordic walking botok. Ha jól emlékszem, nem mindenki vette könnyedén ezt az akadályt, és egyöntetű megállapítást nyert, hogy a „négykerék meghajtás” tényleg jó szolgálatot tesz.
20100807_10_Erd__ly_168.JPG 20100807_10_Erd__ly_218.JPG
A csíksomlyói kálvária…
 …és a templom
20100807_10_Erd__ly_203.JPG 20100807_10_Erd__ly_205.JPG
Elférhet mindenki Isten szabad ege alatt…
 …de azért…
 
Negyedik nap:
Ma szuper az időjárás, alkalmas túrára. Fél kilenckor indultunk neki a Madarasi menedékháznak, onnan pedig ki a csúcsra. Ez már nagyobb emelkedő volt , mint a Fertő-tetői, de már nagy gyakorlattal rendelkeztünk, így hát semmiség volt az egész. Legalábbis az én szemszögemből, aki azt tervezgette, hogy 1h 30perc alatt kijutok a Madarasi menedékházhoz. De hát, tekintettel voltam mindenkire és hallgattam Rezsőre, vagyis nem akartam demoralizálni a csapatot azzal, hogy mire kiérnek a Fedeles-kúthoz, én már ott fogok pihenni, visszafele jövet. Még a végén ők is visszafordulnak…nem, ezt nem lehetett volna megtenni. Így a következő időt hoztuk ki: 41 perc után az indulástól, pihentünk 5 percet, aztán egy félóra múlva még egy 5 perc pihenő, és még egy félóra után 20 perc pihenő a Fedeles-kútnál. Innen már egy órácskába telt a Menedékház elérése. A csúcsra, Rezsővel csak egy fél órára voltszükségünk, hogy kiérjünk és meglobogtassuk az Árpádsávos-zászlót. Ja és, hogy megcsodáljuk a kilátást, mert akárhányszor is megy ki az ember, a táj sosem veszít szépségéből. Visszafele gyorsan leértünk, a Menedékháztól 2h25perc kellett, az általam kilesett rövidítőn. Ja és persze lefele már a tudjátok micsoda is gurul. A hátránya annyi volt, hogy kikerültük a Fedeles kutat, tehát vizet, nem tudtunk tankolni. És nagyon nem örültek egy páran ennek a megoldásnak, úgyhogy már fel voltam készülve, hogy egy pár karbonszálas bot fog eltörni a hátamon, de mikor kiértünk a rengetegből, mindenki annak örült, hogy mennyit levágtunk az útból. Az időjárás szerencsére mindvégig velünk volt. Egy kis kajálás meg pihenés után este még Beatrice koncertre is elindultunk, autóval Gyergyóba. Végül is csak feltérképeztük a helyet és a nem megfelelő öltözetnek köszönhetően visszautaztunk. De nem haragudott Nagy Feró a hiányzásért.
Megjegyzés: A Zsolty féle rövidítés szaknyelven úgy hangzik, hogy: „Túravezető sosem téved el, legfeljebb útvonalat módosít.”
 
20100811_14_Erd__ly_005.JPG 20100811_14_Erd__ly_041.JPG
Kós Károly tervezte menedékház
A csúcs
Ötödik nap:
Mint mindegyik nap, ez is eseménydúsnak bizonyult. Sor került a Parajdi-sóbánya meglátogatására, ahová tömegszállító autóbusz vitt el, amelyre valóban jellemző volt a „tömeg” kifejezés. De a bánya csodás volt amúgy. Állítólag állandó a hőmérséklete és a páratartalma, de ez hogyan lehet lehetséges, mikor kb. 150 ember minden órában tornászik egy fél órát és mély lélegzetet vesz? Hm… Mindez után ellátogattunk a Medve-tóhoz, ami azért medve tó, mert medvék úszkálnak benne…vagy talán amiért medvebőr alakja van? Nagy lényege nem volt, mert pont akkor értünk oda, amikor pihentetik a tavat, 2 órát. Mintha kisbaba lenne és délutánra lefektetik. Így, a Mogyorós-tóban fürödtünk egyet, ami tulajdonképpen a Medve tó vize, mert onnan folyik át. Sós víz, így mindenki fennmaradt a tetején. El is neveztük Sós-Mogyorós-tónak. Mikor távoztunk, akkor járt le a Medve tó pihentetése…pech. Visszafele korondi specialitásokból vettünk ezt-azt. Farkaslakán olyan ember szülőházát látogattuk meg, akinek irományai a magyar érettségi egyik jelentős részét képezték, ez nem más, mint Tamási Áron. Este, elmentük a már feltérképezett helyre Gyergyóba, Kárpátia koncertre, ami egyszerűen mesés volt. Nagyon megérte.
 
20100811_14_Erd__ly_137.JPG 20100811_14_Erd__ly_142.JPG
„Minden vízbe mártott test” fennmarad a tó tetején, és míg meg nem unjuk lebeghetünk a víz színén. „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”
Hatodik nap, Péntek 13:
Annak ellenére, hogy ma péntek 13, csodálatos nap állt előttünk. A cél a Gyilkos tó és Békási szoros volt. Csodás helyeket jártunk be, nem is hiszi az ember, hogy létezik, addig míg saját szemével nem látja. A Gyilkos tótól gyalog mentünk el a Békási szorosig, ami egy kellemes kis túrának bizonyult. Miután szemünk jól lakott a látvánnyal hazaindultunk, mert komoly ebédet akartunk gyártani. A lecsófőzés folyt a megszokott módon kint a szabadban, mindaddig, míg az eső el nem eredt. De mi nem hagytuk, hogy egy kis hegyi zápor dirigáljon az ebédünk felett. Így hamarosan meg is lett az esernyővel védett lecsó, ami istenire sikerült. Féltünk, hogy nem leszünk meg időben, így el kell hívjuk Patakiékat, hogy itt helybe koncertezzenek egy adag lecsóért, de mivel időben meglett, így mi mentünk ismét Gyergyóba, Edda műveket hallgatni. Jól muzsikáltak, mi meg hazatértünk a koncert lejártával, és nyugovóra tértünk, mert vége a hétnek és szabinak, másnap hosszú út állt előttünk, és még hosszabb egyeseknek, ezt követően Rezső reggel nyolckor csapott a nem tom hány tagú ménesbe, megpakolva egy hét gyönyörű emlékeivel.
Megjegyzés: Szerintem az Eddások jártak rosszabbul, de jövőre kárpótoljuk őket és elhívjuk egy Hargita túrára és egy lecsóra. Aki nem hiszi, járjon utána:-).
20100811_14_Erd__ly_224.JPG 20100811_14_Erd__ly_161.JPG
Hang fennakad, lehellet megszegik…  A megkövült fenyőcsonkok a Gyilkos-tóban
20100811_14_Erd__ly_185.JPG 20100811_14_Erd__ly_233.JPG
Ide most (még) nem mentünk fel… De azért egészen közelről fotóztuk…
20100811_14_Erd__ly_243.JPG 20100811_14_Erd__ly_221.JPG
 A páratlan lecsó leleményes kiskuktái Legyen ez a zárókép, de, ha tetszett, nemsokára…
 
 
 

Ábel nyomdokain…

Újabb „zarándokokkal” érkeztünk Ábel rengetegébe. Utunk során láttunk már – nem is keveset – az erdők és legelők borította szépséges alakzatokból és nem is akármilyen hegyek voltak ezek, de ami most jön, akkor is más. Bolyongásunk ugyanis a Fertő-tetővel folytatódik, hogy aztán megérkezzünk a székelyek szent hegyére, a Hargitára, annak is a legmagasabb csúcsára. Tulajdonképpen utunk csúcspontja is ez. Mert bár zarándokhelyen is jártunk – Csíksomlyón – mind közülük kimagaslik a Hargita. Nem (csak) a maga 1801 méterével, inkább a szívekben betöltött helyével. Aki egyszer feljut ide, az már nem élt hiába.
 
Amikor lent a völgyben felálltam és kinyújtózva ránéztem a nagy hegyekre, úgy éreztem, hogy most immár örökké élni fogok.” /Tamási Áron: Ábel/
 
A többszörösen megénekelt magaslatról gyönyörű kilátás nyílik a terjedelmes Hargita kráterre, melyet körben a Mihály-havas, a Madarasi Hargita, a Rákosi Hargita, a Madéfalvi Tető és a Csicsói Hargita csúcsok által tagolt hegygerinc határol.
 
A Madarasi Hargita csúcsán állva tiszta időben megnyílik a látogató előtt a látóhatár, mely szinte az egész Erdélyi Medencét felöleli. A horizontot nyugaton a 230 kilométerre fekvő Bihari Hegység, délen a 130 kilométerre fekvő Fogarasi Havasok, Királykő és Bucsecs határolja, keleten, 30-50 kilométernyi távolságban a Csíki havasok, a Gyimesek, a Nagyhagymás tömbje, északon pedig 50-70 kilométerre a Görgényi és a Kelemen havasok láthatók.
 
A hegytetőn mára már emlékoszlopok, zászlók, kőrakások tömkelege jelzi, hogy a szívekben van nyoma a kötődésnek. A Madarasi Hargita méltán vált az idők során valóságos zarándokhellyé.
Aki ad magára – legyen az diák, tudós, gazdag vagy egyszerű ember – legalább egyszer feljön ide, és meghallgatja, miért susog az itteni fenyves másként.
 
Aki nem hiszi, járjon utána!
Útban a csúcs felé...képekben
20100811_14_Erd__ly_021.JPG
Kós Károly tervezte Madarasi Menedékház
20100811_14_Erd__ly_022.JPG
Közel a csúcs...
20100811_14_Erd__ly_033.JPG
Már látóközelben a csúcs...
20100811_14_Erd__ly_038.JPG
A Szent Hegy
20100811_14_Erd__ly_044.JPG
Kilátás...erre-arra
20100811_14_Erd__ly_063.JPG
20100811_14_Erd__ly_076.JPG 20100811_14_Erd__ly_052.JPG
20100811_14_Erd__ly_080.JPG
Áfonyamezőn...libasorban
20100811_14_Erd__ly_095.JPG
Az örök mondást idézve: "Túravezető nem téved el, legfeljebb útvonalat módosít." haha.gif
 
 

Edzési impresszumok… ( 2009.11.29.)

A síelésre felkészítő edzésen kevesen voltunk :-) (rossz időt jósoltak, persze most sem lett igazuk :-) és gyönyörű időben tartottuk meg az edzést!). Pörgős, dinamikus edzés volt, nagyon élveztük…bár a lelkes kis csoport mosolya mintha már nem volt őszinte a végére, de ahogy egyikük megjegyezte: „Végül is ezért jövök ide. Ki van zárva, hogy otthon ezt így végigcsináljam!” Hogy mit? December 13-án, vasárnap kipróbálhatod, hogy edzetten mehess síelni!

Luca napi edzés ..... ( 2009.12.13.)

Valami boszorkányság lehet az időjárásban, gondoltuk, amikor a síelésre felkészítő edzést gyönyörű hóesésben kezdtük el…hiszen mi még „csak” felkészülünk

.Luca napi edzés 1

Az időjárás úgy döntött, hogy felkészülés és minden átmenet nélkül komoly havazásra vált. Az edzés felénél már-már sajnálkoztunk, hogy nem hoztuk síléceket magunkkal. Aztán még jól ránk ijesztett a hirtelen előbukkanó és tőlünk 10 méterre elszáguldó szarvascsorda…és már vége is volt az edzésnek. Idén a síelésre felkészítő edzések sora ezennel véget ért. Kívánunk Mindenkinek hóbiztos :-), balesetmentes és jó hangulatú síelést, sífutást !

Luca napi edzés 2

 


Hó-hó-hó…sífutás a Bakonyban…( 2010.01.16.)

Meteorológiai szolgálatunk a sífutásra felkészítő edzésre havazást rendelt :-) és jeleztük, hogy bizony hozni kell a léceket, mert 15 centiméteres hótakaró borítja a bakonyi erdei utakat és a bakonyi pályagépek (na jó, lehet, hogy terepjáró volt :-() már készítik a sífutópályákat, így nem kell rögtön a Dachstein-Tauern-ig rohanni egy kis síelés, sífutás végett! Mi minden esetre megnyitottuk a bakonyi sífutó szezon. A táj érintetlensége nagyon tetszett, igazi „szűzhó-túra” volt és nagyon élveztük. A hitetlenkedőkre és az utókorra is gondoltunk, néhány kép erejéig…


skating…


classic…


jókedv…

nyomok
nyomok…

pihenő
pihenő…

game over
game over…


Az elszánt NW-csapat……( 2010.01.30.)

Gyönyörű havazással várta a Bakony az edzésre elszántakat, jelezve, hogy a hóágyuk odafenn teljes kapacitással is bírnak üzemelni és a télnek még nincs vége! Az erdő pihent a 20 centiméteres (és egyre növekvő) hótakaró alatt, mindössze egy-két őz lábnyomát láttuk...ja, és visszafele a sajátunkat :-). Na de, a bátor nordicost nem riasztja el az időjárás.

január végi edzés 1

Remek volt a csapat és tényleg elszánt! Reméljük, hogy a délelőtti edzés jó alapozás volt az esti hólapátoláshoz :-) !

január végi edzés 2

MAIN4WARD ::: Professional Webdesign Inweb Informatika     © 2009-2015 HUN777 Szabadidősport Közhasznú Egyesület  I  Elérhetőség  I  Jogi nyilatkozat